Mit jelent tehetségesnek lenni, hogyan ismeri fel az iskola, és milyen formái vannak a tehetséggondozásnak? Útmutató szülőknek, akik szeretnék jól támogatni a gyereküket.
„Tehetséges a gyerekem?” – sok szülő felteszi ezt a kérdést, és sokan bizonytalanok abban, mit tegyenek, ha a válasz igen. A tehetséggondozás nem csak a versenyeredményekről szól, és nem is kizárólag a kiemelkedő jegyekről.
Mit értünk tehetségen?
A hazai gyakorlatban elterjedt megközelítés (Renzulli modelljéből kiindulva) három összetevőt emel ki: az átlagon felüli képességeket, a kreativitást és a feladat iránti elkötelezettséget. A tehetség ott bontakozik ki, ahol ezek találkoznak – és ahol a környezet (család, iskola, kortársak) teret ad nekik. Ebből következik két fontos dolog:
- A tehetség nem csak tanulmányi területen jelenhet meg: zenében, sportban, képzőművészetben, társas helyzetekben vagy kézügyességben is.
- A jó jegy nem azonos a tehetséggel, és a tehetséges gyerek sem mindig jó tanuló. Előfordul, hogy éppen az unatkozó, „nehezen kezelhető” gyerek mögött van kiaknázatlan képesség.
Hogyan ismeri fel az iskola?
A felismerés több forrásból történik: a pedagógusok megfigyelése, a tantárgyi teljesítmény, a versenyeken nyújtott eredmény, a szülők és néha a kortársak jelzése. Komolyabb kérdés esetén a pedagógiai szakszolgálat is végezhet képességvizsgálatot. Fontos, hogy a felismerés folyamat, nem egyszeri „kiválasztás”.
A tehetséggondozás formái
Gazdagítás. A tananyagon túli, mélyebb vagy szélesebb feladatok: szakkör, projektmunka, kutatási feladat, könyvtári búvárkodás.
Gyorsítás. Bizonyos esetekben a tananyag gyorsabb elvégzése, egyéni haladási ütem, ritkábban évfolyamugrás. Ez alapos mérlegelést igényel, mert az érzelmi és társas fejlődést is figyelembe kell venni.
Versenyek. Megmérettetés, cél és visszajelzés. Jó esetben a felkészülés legalább annyit ad, mint maga az eredmény.
Mentorálás. Egy tanár vagy külső szakember, aki hosszabb távon kíséri a gyerek fejlődését egy területen.
Magyarországon a Nemzeti Tehetségprogram keretében országos hálózat épült ki: sok iskola és szervezet működik regisztrált tehetségpontként, ahol a tehetséggondozó programok elérhetők.
Mit tehet a szülő?
- Figyeljen arra, amit a gyerek magától csinál. Mivel tölti a szabadidejét, mit kérdez, mibe merül el órákra?
- Beszéljen a pedagógusokkal. Kérdezze meg, ők mit látnak, és milyen lehetőségek vannak az iskolában.
- Ne terhelje túl. Három szakkör és két verseny mellett nem marad idő a játékra és a pihenésre, pedig a kreativitásnak erre is szüksége van.
- Fogadja el a kudarcot. A tehetséges gyerek is hibázik, és meg kell tanulnia, hogy a hiba a tanulás része.
A tehetséggondozás célja nem a „kis zseni” nevelése, hanem az, hogy a gyerek megtalálja azt a területet, ahol örömmel és kitartóan tud dolgozni.